A júliusi adatok alapján 4 millió 714 ezer volt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, a munkanélküliségi mutató pedig alacsony az egy évvel ezelőttihez képest. A Makronóm Intézet prognózisa szerint az utóbbi egyelőre nem is fog nőni.
Elemzőnk: Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője
A Központi Statisztikai Hivatal összesítéséből kiderül: idén júliusban a 15–74 éves foglalkoztatottak létszáma 4 millió 714 ezer fő volt. 2022 május–júliusban az egy évvel korábbihoz képest 52 ezerrel többen, 4 millió 699 ezren rendelkeztek munkahellyel. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője rámutatott: az éves alapú 52 ezer fős bővülés a háromhavi mozgóátlag szerint az elsődleges munkaerőpiacon és a külföldön dolgozók számának növekedéséből adódik. A közfoglalkoztatottak száma több mint 11 ezer fővel csökkent. Míg a hazai munkaerőpiacon 57 ezerrel, a külföldin hatezerrel dolgoztak többen.
A férfiak esetében 14 ezer fővel, míg a nők esetében 27 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – ez az előbbiek tekintetében 74,4 százalékos, utóbbiaknál 69,7 százalékos foglalkoztatottsági mutatónak felel meg. A 15–24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 267 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk nem változott, 27,2 százalékon áll.
Júliusban 173 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, a munkanélküliségi ráta így 3,5 százalék volt. Ha a május-júliusi időszakot nézzük, a munkanélküliek létszáma 160 ezer volt, ami 3,3 százalékot tett ki. Regős Gábor elemzésében kiemelte: „a havi adatok romlásában szerepe lehetett a kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezetnek, azon belül is elsősorban az orosz-ukrán háborúnak és az energiaárak robbanásának. Ugyanakkor a háromhavi mozgóátlagban még havi alapon sem látszik csökkenés, azaz a mai adatokból hosszú távú következtetést még nem lehet levonni a következő hónapok tendenciájára vonatkozóan”.
A Makronóm Intézet szakmai vezetőjének prognózisa szerint azonban a következő időszak munkaerőpiaci folyamatai szempontjából
„Ugyanakkor az egyre jelentősebbé váló munkaerőhiány nyomán a munkanélküliségi rátában jelentős növekedésre egyelőre nem számítunk, hiszen a gazdaságban jelentős mennyiségű szabad álláshely áll rendelkezésre. A vállalkozások beruházásai pedig – ideértve az elmúlt időszakban bejelentett nagyberuházásokat – hozzájárulnak új munkahelyek létrejöttéhez” – fogalmazott.
(Fotó: Getty Images)
Csapás a múltból: egy több mint hatvanéves jogszabály alapján akár magyar nyugdíjat is kaphatnak azok az ukránok, akik átköltöznek hazánkba. Eddig nem sokan éltek a lehetőséggel, de egy uniós csatlakozás drasztikusan felgyorsíthatná a folyamatokat és duzzaszthatná az igénylők számát. Kiszámoltuk, mivel járna ez a lehetőség. Az eredmény sokkoló.
Jelentősen nőttek márciusban a fizetések Magyarországon, a nettó átlagkereset így megközelítette a félmillió forintot.
Áprilisban jelentősen fékezte az inflációt az élelmiszerárak csökkenése – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
Technikai megtorpanás után áprilistól ismét berobban az üzletek forgalma.
A húsvéti időzítés nagyon rosszul jött a gazdaságnak.
Csak a baloldali sajtó szerint drámai hír, hogy a népesség csökkenése csökkenő születésszámmal jár.
Derkovits Gyula híres alkotása, a Vasút mentén áll a borítóján annak az azonos című, nagyszabású albumnak, amely négyszáz oldalon kínál izgalmas válogatást a vasút ábrázolásáról a magyar művészetben. Nem csak vonat- és művészetrajongóknak.
„Ha ez bekövetkezne, akkor az eddigi 7 ezer forintos villanyszámla 14 ezer forintra, az eddigi 16 ezer forintos gázszámla pedig 54 ezer forintra is nőhetne” – mutatott rá a miniszterelnök.
